Gépek és szoftverek december 6
Két nappal ezelőtt este egy nagy szoftvercég vacsorára hívott meg, ahol megkértek arra, hogy a technológia és a társadalom egymásra hatásáról beszéljek. Hajnal István egyik gondolatából indultam ki, miszerint „az Okcidens fejlődése nem enged másféle haladást, csal olyant, ami emeli az emberi élet színvonalát.” Hajnal nem részletezi, de nyilvánvaló, hogy az „emberi élet színvonala” egyszerre pozitív és negatív értelemben is érhető, hiszen az Okcidens éppen úgy példát mutat építésből mint rombolásból .
Szoftvercég esetében mi másból indultam volna ki, mint a gép és a szoftver különbségéből. A gép a természet erőit fogja igába, s ennek megfelelő társadalmi körülményeket teremt maga köré. Centralizáció, mindent-tudás igézete, lehatároltság, alá-fölé rendelés. Ezzel szemben a szoftver az ember szellemi erőinek kihasználására épül, s annál hatékonyabb, minél szervesebb kapcsolatban van az elmével. Azt mondtam, hogy a világot átfogó elektronikus kommunikációs hálózat teljesen új lehetőségeket ad az emberi élet színvonalának emelésére, miközben radikálisan megváltoztatja a társadalmi körülményeket, s bennük az embert. Nincs többé centrum és periféria, nincs befejezett tudás, semmi sem múlik el, épül Borghes világkönyvtára. Mielőtt teljesen elragadt volna a lendület, befejeztem az előadást, s jött a leves, aminek mindenki örült.
